Szombaton testközelből megismerheted a legveszélyeztetettebb hazai hüllőfajt a Kecskeméti Vadaskertben

Különleges programmal vár szeptember 2-án, szombaton a Kecskeméti Vadaskert. Rákosivipera-napot rendez ugyanis az intézmény, amikor is testközelből találkozhatnak az érdeklődők a legveszélyeztetettebb hazai hüllőfajjal.

Az állatkertben szombaton többek közt a hazai hüllővédelmet bemutató stand várja az érdeklődőket, játékos feladatok szórakoztatják a vendégeket, de akár élő kígyót is simogathatnak a látogatók. Nem utolsó sorban pedig a Vadaskert kollégái látványetetésekkel teszik élménytelivé ezt a napot.

SZÁMUK DRASZTIKUSAN LECSÖKKENT

A Magyarországon tudományosan csaknem 130 éve leírt rákosi vipera azért kapott egy külön napot – szeptember első szombatját – a zöld jeles ünnepek között, mert a természetben előforduló egyedeinek száma olyan kritikusan lecsökkent, hogy a csak napjainkban is folyó, nemzetközileg támogatott fajmegmentési programnak köszönheti megmenekülését a végleges kihalástól.

IGAZI HUNGARIKUM

A rákosi – a szocializmus éveiben parlagira vagy rákosrétire átkeresztelt – vipera (Vipera ursinii rakosiensis) igazi hungarikum: az Európa-szerte élő parlagi vipera (Vipera ursinii) fajcsoport egy, már csak Magyarországon élő síkvidéki alfaja. A rákosi vipera rendkívül ritka és környezeti behatásokra érzékeny faj. Elszórt, néhány tucatnyi egyedből álló, egymástól elszigetelt állományait elsősorban az élőhelyek csökkenése, a ragadozók – róka, borz, vaddisznó – megnövekedett száma és a megmaradt gyepterületek fokozott művelése veszélyezteti.

AZ EDDIG MEGFIGYELT LEGNAGYOBB HÍM HOSSZA 47,1 CENTIMÉTER VOLT

A nőstények – a napsütötte napok számától függően – nyár végén, szeptember elején fialnak, általában hat-tizennégy eleven utódot hozva világra, melyek 12-16 centiméter hosszúak és alig két gramm a súlyuk. Három-négyéves korukra válnak ivaréretté. A legnagyobb eddig megfigyelt hím testhossza 47,1, a legtermetesebb nőstényé 59,8 centiméter volt. A fiatal egyedek elsősorban sáskákkal, szöcskékkel, tücskökkel táplálkoznak, míg a felnőtt példányok gyíkokkal, madárfiókákkal és rágcsálóivadékokkal egészítik ki étrendjüket.

VÉDELME RENDKÍVÜL FONTOS

A biológiai sokféleség napjainkban tapasztalható nagyarányú csökkenése – aminek megállításához egy mérges kígyó védelme is éppen olyan fontos, mint más fajok állományának megőrzése – az ember számára is tragikus következményekkel járhat – figyelmeztetnek a szakemberek. A rákosi viperát az élőhelyének fokozott védelmét, mesterséges tenyésztését, majd visszatelepítést is magába foglaló, 2004 óta folyó, az Európai Unió által támogatott programsorozat segítségével sikerült megmenteni. A Kiskunsági Nemzeti Park területén működő Rákosivipera-védelmi Központban már több mint 4 ezer kígyó született, melyek közül mintegy hétszázat visszatelepítettek a hüllő természetes élőhelyeire.

TÚRÁRA IS VÁRJÁK AZ ÉRDEKLŐDŐKET

A rákosivipera-nap keretében a Kiskunsági Nemzeti Park munkatársai a Rákosivipera-védelmi Központ szervezésében túrára is várják az érdeklődőket. A tanösvény megtekintése mellett a résztvevők megismerhetik a vizes élőhelyek, a gyepek és az erdők, valamint azok természeti értékeinek megőrzésének fontosságát, valamint a Rákosivipera-védelmi Központ szabadtéri terráriumának lakóit.

Forrás: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság/MTI/Kecskeméti Vadaskert FB