Egy órával többet alhatunk Kecskeméten, ugyanis vasárnap hajnali 3-ról 2 órára kell visszaállítani a mutatókat. A Magyar Alvás Szövetség ezzel kapcsolatban közleményt is adott ki, az óraátállítás egészségügyi és társadalmi hatásaira hívták fel a figyelmet, miközben az EU-ban továbbra is várat magára a végleges döntés az óraátállítás eltörléséről.
Az óraátállítás sokkal többet jelent annál, hogy egy órával többet vagy kevesebbet alszunk – hangsúlyozza közleményében a Magyar Alvás Szövetség, akik kiemelték, hogy bár az Európai Unióban már döntés született az óraátállítás eltörléséről, a pontos időpont és a megfelelő időzóna kiválasztása még várat magára.
ÉVEK ÓTA VÁRJUK, HOGY MEGSZŰNJÖN AZ ÓRAÁTÁLLÍTÁS
„Hosszú évek óta várjuk, hogy megszűnjön az óraátállítás. Van is erre vonatkozóan hivatalos állásfoglalás, az Európai Unió már határozott róla, és valamennyi tagállam is hozzájárult az átállítás elhagyásához, azonban az államszövetség az országokra bízta annak eldöntését, hogy mikor és melyik időszámítás maradjon. Ezt a döntést azóta sem sikerült meghozni, főleg azért, mert egy alapos, kölcsönös egyeztetést igényelne a tagállamok részéről” – idézte fel a helyzetet az InfoRádióban G. Németh György, Magyar Alvás Szövetség elnöke.
A FŐ KÉRDÉS: TÉLI VAGY NYÁRI IDŐSZÁMÍTÁS LEGYEN?
Az uniós országok számára jelenleg a fő kérdés, hogy a normál (téli) vagy a nyári időszámítást válasszák-e állandó időszámításként. A koordináció kulcsfontosságú, különösen a szomszédos országok között, hogy elkerüljék az időzónák összemosódását, ami zavarhatja a piacot és a tagállamok közötti kereskedelmet. Sőt, az emberek is megérzik a mindennapi életükben az évi kétszeri variálást, aminek egészségügyi és élettani következményei vannak. G. Németh György szerint az országok közötti összehangolás, ami komoly gazdasági, közgazdasági, és társadalompolitikai egyeztetést kíván, már nem halogatható sokáig.
FELBORUL A MEGSZOKOTT RUTIN
A Magyar Alvás Szövetség elnöke elmondta: azzal, hogy „ráncigáljuk” az órát, kizökkentjük magunkat az úgynevezett cirkadián ritmusból, felborítjuk a megszokott rutint, amihez hozzá tartozik a fekvési és kelési idő is. Az pedig, hogy milyen módon alkalmazkodunk a nappalok és éjszakák váltakozásához, befolyásolja a mindennapi életünket. Elsősorban az idősek és a gyermekek, a csecsemők, valamint az erre érzékenyek szenvedhetik meg leginkább az átállást. Fáradtak lehetnek, ingerültek, és adott esetben bizonyos fájdalmak is felerősödhetnek, a tünetek pedig akár két hétig is elhúzódhatnak.
A TÉLI LENNE A PREFERÁLT IDŐSZÁMÍTÁS
Azzal kapcsolatban, hogy végső soron melyik időszámítás lenne a legjobb, azt mondta: a nemzetközi tudományos közösség és a magyar szövetség is egyetért abban, hogy a téli lenne a preferált. És bár mindenki szereti a nyarat és a hosszabb nappalokat, a kérdés túlmutat a szubjektív preferenciákon. Ha sikerül végre megegyezni és az egyik időszámítás állandósul évekre, évtizedekre vagy akár évszázadokra, akkor újra visszaállhat az emberek természetes, évmilliók alatt kialakult életritmusa is.
