Hiba csúszott a hatodikosok felvételi feladatlapjába – az egyik feladatért minden diák kapott pontot
Komoly hiba csúszott a hatodik évfolyamos diákok magyar nyelvi feladatlapjába, amit az Oktatási Hivatal technikai hibának titulál. Mint kiderült, az egyik feladat nem rendelkezett egyértelmű megoldással, így minden diák megkapja érte a pontot akkor is, ha nem válaszolt a kérdésre.
Szombaton mintegy 69 ezer diák írta meg a középiskolákba való bejutáshoz szükséges írásbeli felvételit: 52 ezer nyolcadikos, 11 ezer hatodikos és több mint 6 ezer negyedikes ült be a vizsgatermekbe – írja a Telex. Kiemelték, hogy a hatodikos diákok magyar nyelvi feladatlapjának 5. feladatában a gyerekek Kosztolányi Dezső Szerenád című verséről kaptak kérdéseket. A c részfeladatban azt kellett megválaszolniuk, hogy melyik költői kép nem szerepel a versben a következők közül: hasonlat, megszólítás, megszemélyesítés, metafora.
MINDEN VIZSGÁZÓ MEGKAPJA A PONTOT
Mint kiderült, a feladatlap javítási-kiértékelési útmutatója sem segített a megfejtésben, ahol azt írták, hogy egy pontért „bármely válasz vagy a válasz hiánya is elfogadható”. A lap megkereste az Oktatási Hivatalt, akik válaszukban azt írták, hogy „a hatévfolyamos magyar nyelv írásbeli felvételi feladatlap 5/c feladatánál a végső változat egy technikai hiba miatt nem rendelkezik egyértelmű megoldással, ezért a vizsgázók érdekeit, az egyenlő esélyeket is szem előtt tartva a feladatlapkészítő bizottság azt a méltányos szakmai döntést hozta, hogy az adott itemre adható legfeljebb 1 pontot minden vizsgázó megkapja.”
SZAKMAI HIBA?
Egy magyartanár is nyilatkozott a Telexnek, aki szerint a technikai probléma az, ha valamit elgépelnek, vagy valami rosszul látható a feladatlapon, de ebben az esetben nem ez történt: itt szakmai hibáról van szó. Szerinte az történhetett, hogy a javítók sem tudták eldönteni, melyik költői kép nem szerepel a versben, hiszen nincs jó megoldás, mindegyik költői kép szerepel benne. A pedagógus úgy gondolja, hogy a vizsga készítői ezt nem akkor vették észre, amikor a diákok írták a feladatlapot, hanem utána. Hiszen ha közben észrevették volna a hibát, az lett volna a jó megoldás, ha szólnak a diákoknak, hogy hagyják ki azt a feladatrészt. Így viszont többen nagyon sok időt töltöttek el a feladat megoldásával. Mint utólag kiderült, feleslegesen: hiszen ha valaki nem húzott alá semmit, rá sem nézett a feladatra, akkor is egy pontot kapott rá, és ha valaki tíz percet töltött a feladattal, és végül aláhúzott egy megoldást, akkor is egy pont járt érte.
